Jöttek, mint a hunok, aztán letelepedtek és összehoztak egy ötcsillagos albumot, aminek „ki van találva az eleje, a vége”!

Persze tudok ám a saját szavaimmal is mesélni a Kowalsky meg a Vega új albumáról, amely az Öt csillag ***** címet viseli, de teljesen felesleges, mert önmagáért beszél. Mostanra kialakult és beérett a Kowa-hangzás. Telt, fülbe mászó dallamok, nagy bölcsességek, hangszer kavalkád, népi motívumok-minőség, amit már megszokhattunk.

Érdekes, hogy ahányszor meghallgattam a lemezt, mindig más gondolatokat váltott ki belőlem. Becsuktam a szemem és én voltam a Csodaszarvas után vágtató harcos, aki este a tábortűz körül táncolva ünnepli diadalát. A zene lüktetése magával ragadt és egy olyan világba repített, ahol „rám borulhat a plafon, rám szakadhat az ég”, én boldog vagyok.

Aztán felébredek és ott találom magam a 21. század mocskában, rohadásában, idegbajában. Körbenézek, és a romlás fertőjében ott bujkál az érték, a sorok közé rejtett igazság, ami ott rejtőzik minden ötcsillagos dalban. Az üzenet egyszerű és érthető: szeressünk és élvezzük az életet! Hiszen ha meglátjuk mindennek a pozitív oldalát, talán a mi csillagaink is eljutnak majd olyan magasságokba, ahol a Kowalsky meg a Vega csillagai szárnyalnak!