Mikor alakult a zenekar, és milyen céllal?

2003-ban alakultunk, egymás és saját örömünk kiteljesítésére. A feldolgozásokat a kezdetektől kizártuk, saját számokban gondolkodtunk, és fontos volt, hogy a szövegek magyarul szóljanak.

Azóta mi történt veletek, voltak-e tagváltások, vagy nagy fordulópontok?

Miután Máté és Soma megírták az első számokat egy albertfalvi kisházban, gyorsan basszusgitárosra leltünk Katona Kiss Balázs személyében, majd rövidesen dobost is találtunk, ő volt Dutka Peti. Három évig változatlan felállásban játszottunk főként budapesti kocsmákban, illetve két demót is készítettünk. Majd 2006-ban kissé váratlanul szétváltak útjaink és a zenekar teljesen megszűnt létezni. Ekkor lépett elő Ákos, akinek komoly zenekaralapítási szándékai voltak, és ehhez hívta segítségül Mátét, és mivel jobb ötletük nem volt, Plafon néven kezdtük el működésünket. Persze helyenként néhány régi szám is becsúszott a repertoárba, de alapvetően új számok írására helyeztük a hangsúlyt. Az első évek trióban teltek, eleinte sűrű dobosváltással (először Fábián Miklóssal, majd őt Vókó Peti követte), miközben ismét elkezdődtek a koncertek, és egy újabb felvétel is készült. A jelenlegi dobosunk, Andris egy koncertszervezőnk segítségével került a csapatba, és mondhatni, igen gyorsan megtalálta a helyét, azóta is elég erős húzóerőnek számít. Ez talán már 2008 elején volt. Ez év második felében Soma is visszaszállt a zenekarba, bár időszakosan az elmúlt években is felbukkant, és a koncerteken besegített a régi számok játszásába, de ekkortól ismét állandó tagja lett a Plafonnak. Ettől fogva lehet mondani elindult a zenekar szekere, gyorsan fel is vettünk egy demót, jöttek a koncertek, majd nemsokára az album is, de erről később…
Amúgy az eddigi összes felvételünket megtaláljátok a honlapon, azaz itt: http://plafonzenekar.hu

Honnan jött a nevetek?

Fentről.

Be tudod határolni a stílusotokat? Mihez álltok a legközelebb?

Alternatív pszichodelikus seattlei gitárgerjesztésekkel tűzdelt rockzene, szerintünk a Plafonhoz állunk legközelebb.
Persze a saját stílusát tudja az ember legnehezebben belőni, inkább a ránk ható zenékről tudunk nyilatkozni, mint például a Pink Floyd (nagy kedvenc), Nirvana (szintén), Led Zeppelin, Paradise Lost, vagy éppen Chopin. A magyarok közül talán a Kispált hallgattuk a legtöbbet, de a sokáig társzenekarunkként működő KisHercegtől is sok érdekességet ellestünk.
A hallgatóság egybevágó véleménye szerint pedig a Vágtázó Halottkémek (VHK) hatása érződik leginkább a zenén, bár VHK-t egyikünk se hallgatott.
Legjobb lesz, ha mindenki meghallgatja a zenénket, és eldönti maga ezt a kérdést.

 Mekkora közönséget sikerült eddig megmozgatni, mi volt a legnagyobb koncert?

Általában 30-40 embert mozgat meg egy koncertünk, ez a szám kb. az idők kezdetétől állandó, bár voltak hullámhegyek és völgyek is. A legnagyobb koncertünk a lemezbemutató volt idén áprilisban, itt több, mint százan jelen voltak, igaz, erre a koncertre rengeteget készültünk: filmekkel, fényekkel, jelmezekkel, díszlettel… De erről később.

Hol láthat titeket leggyakrabban a közönség?

Az utóbbi időkben a Filterben Klubban játszottunk legtöbbször, bár az elmúlt öt hónapban szünetelt a koncertezés. Azelőtt a Deja Vu Music Club volt a törzshely a Fehérvári úton, de sajnos az mostanában megszűnni látszik, reméljük majd még visszatérhetünk oda. Amúgy pedig megyünk mindenfelé, ahol lehetőséget kapunk, érdemes a honlapunkat követni ezügyben.

Van-e már lemezetek? Mesélj róla kérlek kicsit!

Idén áprilisban készült el az első nagylemezünk szerzői kiadásban, mely a „Vágta az őrültek házában” címet viseli. Ez egy koncept album, melynek alaptörténetét Ákos hozta, majd közösen dolgoztunk rajta mintegy két éven keresztül, mire elérte jelenlegi formáját. A stúdiómunkálatok is hét hónapig tartottak, szinte minden hétvégén igénybevéve Pepe idegszálait. Az albumhoz kiegészítők tartoznak, írtunk hozzá forgatókönyvet, és készült egy 7 perces kisfilm is, mely szintén elérhető az interneten. Ez a film Pásztor Bence munkája, és egyöntetű vélemény szerint legalább olyan jó lett, mint az album.

A lemezbemutató a történet szellemében zajlott, a helyszínen, amely egy művelődési ház volt, igyekeztünk felépíteni az őrültek házát. Ehhez a fóti filmgyárból szereztünk díszleteket egy barátunk segítségével, magunk is jelmezben játszottunk, és Bence filmje is levetítésre került a koncert közben három részletben (ahogy az albumon a sorrendben szerepelnek a hozzá tartozó számok). Amúgy ezt a műsort mindenképp szeretnénk még előadni, csak ehhez a megfelelő helyszín és körülmények szükségesek, és ezt sajnos önerőből nehéz megoldanunk (elsősorban az anyagi vonzatok miatt).

Mi jut eszedbe arról hogy „tetőfedő cserép ragasztó tubus kupak menetvágó olló”?

Hitelfelvevés, próba, technikaóra, pina, napi meló, hétvégi ház, alkotás, kreativitás, kecsöp, pina, horgászat, bácsika

Mik a jövőbeni tervek, hová tart a zenekar?

Új albumok, sok koncert, új számok, kicsit nagyobb ismertség, kapcsolatépítés. Jó lenne egy kicsit kitörni ebből a darálóból, vagy legalább valami kapaszkodót találni, mert önerőből mindent megoldani nagyon nehéz, és sok dolgot lehetetlen is.

Mi volt eddig a legőrültebb, vagy legizgalmasabb dolog ami megtörtént veletek, a zenekarral?

A legfrissebb, és a legemlékezetesebb a lemezbemutatónk, de ezt pont az imént fejtettük ki.
Emellett a vidéki fellépések mindig emlékezetesek. Tavaly nyáron egy fesztiválon 6 ember és a tó másik oldalán legelésző szamárcsorda előtt játszottunk délután, mindezt az ország egyik legtávolabbi pontján, Balsán. De előfordult olyan is, hogy egy esztergomi kocsmából a koncertünk után majdnem kidobtak minket a helyről, igaz ott egy kicsit talán túl harsányra sikeredett az ünneplés. Régebben még Gyermelyen volt egy két napos turnénk egy óvoda aulájában, illetve egyszer Békéscsabára is eljutottunk a régi Skodánkkal, nem kis gyötrelmek árán. Persze a fővárosi koncertjeinken is voltak hülyeségek, színpadról leeséstől kezdve sétahajós kalandig elég sok minden. A zenélés mellett is elég szoros kapcsolatot ápolunk, így közös élményekben nincs hiány.

Ja, és a legőrültebb? Hát a Plafonkarácsony. De ezt most inkább nem részletezzük… (harsány sátáni kacaj)